Élménybeszámoló - Miért is imádjuk Fuerteventurát?

Los Lobos

FUERTEVENTURA

A „paradicsom” – ahová örökké vágyódni fogunk…
Krisztával egy véletlen kapcsán ismerkedtünk meg, már a szigeten voltunk, mikor megjelent az NLCafe facebook oldalán a cikke… felhívtuk a megadott telefonszámon, és másnap találkoztunk vele Puerto del Rosario-ban egy tengerparti kávézóban. Elmondta, hogy hova menjünk el mindenkép, mit ne hagyjunk ki az üdülésünk alatt. Nagyon kedves volt, első találkozásunk barátira sikeredett, tanácsait megfogadtuk, és a további napjainkat az ő ajánlása szerint szerveztük.
A sziget magával ragadott minket kettősségével, egyrészt a végtelen óceán sokszínűsége, másrészt a vulkáni hegyvidék, néhol holdbéli látványa. 
Túráink során beleszerettünk a hófehér, tapasztott, kővel kirakott mediterrán házakba a hegyoldalban, a szélmalmokba, a kis halászfalukba, és nagyobb kikötővárosokba. Az óceán megunhatatlan, minden nap más színét, „arcát” mutatta. 
A növényzet lenyűgöző, a pálmafák megszámlálhatatlan példánya szegélyezi az utak szélét, melyek legalább annyira zöldek, mint amennyire kék itt az ég. Az aloe vera, a kaktuszok óriási és mini változatban, leander erdő, és hibiszkusz olyan virágokkal, mint itthon semmilyen tápoldattal sem.
Az időjárás a legkellemesebb, az óceán megajándékozta a szigetet olyan simogató széllel, ami nem engedi, hogy az ember olyan tikkasztónak érezze a meleget, amire Mi annyira vágytunk a hetek óta tartó mínusz fokok után. A helyiek elmondása szerint ritkán esik, és akkor is csak 5 percig, melyet egyik nap valóban tapasztaltunk is.
A természet gyönyörű, sokszínű homokkal, formás kavicsokkal, különleges kagylókkal színesíti a szigetet.
Mindezen kincsek között a legvonzóbb az ott élő emberek mentalitása. Ez nem közhely – ez valóság… az emberek mosolyognak, nem görcsölnek, nem csatároznak, elégedettek – jogosan - , szeretnek élni, és itt élni, és megfogalmazták, hogy:
„ … the problem is outside the island…” 
Szívünk hazahúzott családunk, gyermekeink után, de lelkünk egésze, a mindennapi gondolatunk nagy része ott maradt a „paradicsomban”. Reméljük, hogy tartalmas élményeinket sokáig őrizni tudjuk emlékeinkben, és a pozitív életszemlélet, melyet ott tapasztaltunk, bennünk is megszületik.
FUERTEVENTURA nagyon hiányzol, még találkozunk!
Gábor és Juci 
2017. január 29 – február 5.

 

FUERTEVENTURA – A „mágnes” sziget…

2017. július 6-13-ig Moro Jable-n töltöttünk 8 felejthetetlen napot. 
Januárban már jártunk a szigeten kettesben felnőttek, de most visszatértünk két „kisfiunkkal”.
A télen megismerkedtünk egy cikknek köszönhetően Kéri Krisztinával, aki tanácsokkal látott el minket, hogy mi az, amit ne hagyjunk ki a szigeten töltött látogatásunk alkalmával. A kapcsolatot azóta is ápoljuk a több ezer kilométer ellenére is…
Januári tapasztalatunk alapján, naiv módon azt terveztük, hogy most bemutatjuk Fuerteventurát a gyerekeinknek, de a reptérről dél felé haladva ismét a sziget mutatta meg eddig nem látott csodás, számunkra ismeretlen arcát. Egymást figyelmeztetve, és kérdezgetve haladtunk szállásunk felé, tátott szájjal figyelve az eddig nem látott homok hegyeket, szélturbinákat, vattacukor felhőket, dombok között megbúvó, országútról is látható lagúnás partokat, szörfös hullámokat, és a megunhatatlan vulkáni képződményeket. 
Az apartman, ahol a vakációnkat töltöttük minden reményünket felülmúlta, tágas volt, tiszta, rendezett, naponta takarították. Az udvaron gyönyörű medence, és napozók kaptak helyet.
Mégis, a leglenyűgözőbb látványt pár méter és 64 lépcsőfok megtétele után az óceán nyújtotta, melyhez aranyszínű homokdűne vezetett. A legjobb és megunhatatlan játék volt az óceánba való gázolás, lépkedés, elmerülés, kisodródás volt.
A hosszú sétányon - melyet hatalmas pálmák, kaktuszok, hibiszkusz és leander bokrok szegélyeztek -  számtalan remek étterem kapott helyet, melyek hangulatát  este élőzenés produkciók tarkították. 
Kriszti ajánlására részt vettünk egy katamarán túrán, Lobos szigetére látogattunk. Ez a lakatlan sziget annyi csodát tartogatott számunkra élővilágával, hol zölden, hol kéken fénylő lagúnájával, és fehéres homokjával. Hiába lakatlan a sziget, mégis annyira él… A hajón megismerkedtünk a szintén magyar, kicsit „őrült”, munkáját imádó, életigenlő Gyurival, aki remek zenei válogatással egyaránt profin és viccesen vezette a túrát a szigetre és vissza. 
Jártunk Costa Calma strandján, ahol a szörfösök és a kite boardosok mellett a gyerekek is meglovagolhatták az óceán aktív, játékos hullámait, mely örök élmény marad számukra. 
Visszatértünk El Cotillo partjára, ahol volt alkalmunk egy remek étteremből, finom ételek társaságában a naplementét megcsodálni.
A nyaralásunk tökéletes volt, és felejthetetlenné vált, melyet 12 éves fiunknak sikerült megfogalmaznia a harmadik napon :
„…figyeljetek! Fuerteventura a legjobb dolog a világon!”

Gábor és Juci 2017. július 21.

 

2018 © Minden jog fenntartva!
Weboldal készítés: webmestered.hu
I'm not Human - Oasis song (Fuerteventura miracle mix)